Сусрет са библиотекаркама

Снежана Сабљић

03. 10. 2023

Другог дана Дечје недеље у Новом Кнежевцу школске библиотекарке су организовале сусрет са ученицима свих одељења првог, потом и другог разреда. У духу неговања и поштовања различитости сусрет се одвијао наизменично на српском и мађарском језику, како би малишани, поред матерњег, чули, препознали и осетили мелодију другог језика који се користи у нашем окружењу. Да су деца „великог срца“ здушно прихватила ову акцију, говори чињеница да су на крају научили и углас изговарали поздраве „Добар дан“ и „Довиђења“ на језику који им није матерњи (српском или мађарском).

Такође су знали да правилно одговоре на шаљиви текст дечје списатељице Јасминке Петровић о школској библиотеци, изабравши одговор да се у библиотеци „чита у себи“ а не нпр. „зури у тачку“ или „споразумева пантомимом“. Сазнали су како не треба да се односе према књизи, научили значење речи варварин и чули за судбину чувене Александријске библиотеке. Будући да су мало одраслији, ученици другог разреда су  упознати и са 9 важних разлога за читање. Наравно, сусрет није могао проћи без дечје поезије, која је говорена на српском и певана на мађарском језику.    

Библиотекарке су поделиле већ раније ручно израђене веселе, сликовне чланске картице, другачије за сваког ученика, које садрже и понеку занимљивост, задатак или стих. Ученицима су дале у задатак да испод формулације „члан школске библиотеке“ сами упишу своја имена. Такође су нагласиле да су чланске картице сачињене само са намером да их подсећају на школску библиотеку а не да их показују приликом доласка. Заједничком фотографијом са библиотекаркама и чланским картицама у руци окончан је овај неуобичајени чин учлањивања у школску библиотеку.   

TALÁLKOZÁS A KÖNYVTÁROSOKKAL

A törökkanizsai Gyermekhét második napján az iskolakönyvtárosok találkozót szerveztek az  elsős, majd második osztályos tanulókkal. A találkozó a sokszínűség ápolása és tisztelete jegyében, felváltva zajlott szerb és magyar nyelven, hogy a kicsik az anyanyelvükön kívül egy másik nyelv dallamát is hallhassák, amit a környezetünkben használnak, felismerjék és megérezhessék. Hogy a nagyszívű gyerekek teljes szívvel elfogadták ezt az akciót, azt az bizonyítja, hogy a végén megtanulták és egybehangzóan mondták a "Jó napot" és a "Viszlát" köszöntéseket a másik nyelven (szerbül vagy magyarul).

Azt is tudták, hogyan kell helyesen válaszolni Jasminka Petrović gyermekírónő, az iskolai könyvtárról szóló humoros tesztjére, miszerint a könyvtárban „magadban olvasol”, és nem pedig  pl. „egy pontot bámulsz” vagy „pantomimmel értekezel”. Megtanulták, hogyan nem szabad bánni egy könyvvel, megtanulták a barbár szó jelentését és hallottak Alexandria híres könyvtárának sorsáról. Kicsit érettebb lévén, a második osztályosok kilenc jó okot is megismertek az olvasás mellett. A találkozó természetesen nem múlhatott el gyermekversek nélkül, melyeket szerbül felolvastak, magyarul pedig elénekeltek.

A könyvtárosok kézzel készített, diákonként eltérő, vidám, képes tagsági kártyákat osztottak ki, amelyeken néhány érdekesség, feladat vagy vers is található volt. Azt a feladatot kapták a tanulók, hogy írják saját nevüket az „iskolakönyvtár tagja” szöveg alá. Hangsúlyozták azt is, hogy a tagsági könyvecskék azzal a céllal készültek, hogy emlékeztessék őket az iskolakönyvtárra, és nem kell felmutatni őket. Az iskolakönyvtár tagjává válásának ez a nem mindennapi módja a könyvtárosokkal való közös fotóval zárult, ahol a diákok kezükben tartják a  tagsági kártyákat.